Egy hideg téli este a turnébuszban...

Folytassuk a perverz MyChem ficek feltöltését. ^^ Ez egy Frikey, tehát természetesen slash. És 18-as karikás. És ez is megtalálható fórumon.


Egy hideg téli este a turnébuszban...

- Hogy én mennyire unom már ezt a kibaszott hideg időjárást! - fakadt ki hirtelen Frankie, miközben a busz nappali részében ültünk és valami unalmas TV műsort néztünk.
Csak ketten voltunk a buszon, mert Gerard és Ray interjúra mentek, Bob meg valami helyi haverját látogatja meg...
Minket meg persze itt hagytak a buszban, hogy halálra unjuk magunkat.
- Annyira rohadtul elegem van már a télből! Kurva hideg van, sehova se lehet menni, folyton esik a hó és tiszta latyak lesz az út, aztán meg befagy és csúszik minden – morgott tovább Frank.
- Attól még, hogy hideg van és hó, egy rakat dolgot lehet csinálni – cáfoltam. - Például menj el korizni, vagy szánkózni vagy síelni...
- Szánkózni meg síelni? Mikor a hó nagy része már elolvadt? - vágott közbe. - Jól van, Mikey, okos ötlet.
- Jó, de a kori még mindig ott van...
- Nem tudok korizni és nem akarom eltörni egy csontom sem a koncert előtt – vitázott tovább. - És amúgy is, kori közben is ugyanolyan geci hideg van.
- Tudsz róla, hogy nagyon sok bajod van?? Hihetetlen, hogy lehet ennyit nyafogni...
- Én nem is nyafogok!
- Akkor hisztizel.
- Bazd meg, Mikey.
- Az a Te stílusod, Frank.
- De most se a bátyád, se Jamia nincs itt, szóval...
Hah, attól én még itt vagyok! - gondoltam magamban felháborodva.
- Áh, leszarom, Frank, csak kussolj már be, szeretném nézni ezt a kibaszott TV-t!
- Eeezt? Nézni?? - hüledezett Frank. - Ennél a szarnál még az is izgalmasabb mikor Ray a haját mossa.
- Ok, akkor mondd meg Te, hogy mit csináljunk!
- Hát lenne egy pár ötletem... - nézett rám Frank kihívóan.
Ajaj. Asszem bajban vagyok....
- Megkockáztatom, hogy megkérdezzem, mik azok?
- Például játszhatnánk!
OMG!
- Figyelj, Frankie, nem akarlak megbántani, de tudod én... szóval öhm nem vagyok olyan, mint Gerard...
- Mi? - nézett rám Frank értetlenül. - Jaj, de perverz vagy! Én nem ARRA gondoltam! Én csak amőbázni akartam... - mondta ártatlan arccal.
Pár percig gyanúsan néztem rá, aztán elhittem neki, hogy ezúttal tényleg nem másra gondolt.
- Na jó. Akkor amőbázzunk.
Frank egy széles vigyorral felpattant a kanapéról, berobogott a hálóba, majd fél perccel később egy füzettel meg egy tollal a kezében tért vissza.
Szerzeményeit lerakta mellém a kanapéra, aztán bement a konyhába, onnan meg egy csomag Twizzlers-szel tért vissza.
- Te folyton nassolsz? - néztem rá hitetlenkedve.
- Nem! Ez a nyertesnek járó díj lesz. 10 kört játszunk, és aki a legtöbbet megnyeri, azé a finomság.
- Akkor már el is búcsúzhatsz a gumicukrodtól, Frank! - mondtam neki vigyorogva.
- Azt majd meglátjuk! - válaszolta, majd visszaült a kanapéra, a Twizzlerst nekitámasztotta a TV-nek, hogy jól látható helyen legyen, a füzetet meg az ölébe vette és négyzetrácsokat rajzolt rá.
- Én kezdek – mondta, miután elkészült a vonalazgatással, majd egy X-et rajzolt a lap közepére.
Pár perccel később az első játszmát sikeresen megnyertem – ahogy ez várható volt.
Diadalittasan vigyorogtam Frankre, mire ő így reagált:
- Jó, oké, még nem jöttem bele a játékban, de az összes többit meg fogom nyerni!
- Hát azt megnézem... - nevettem.
Aztán sorra lejátszottuk a többi játszmát is. Az ötödiknél aztán Franknek volt egy kis szerencséje, és nyert.
- Nah, mondtam én! - kiáltott fel. - Innentől kezdve sorra nyerni fogok!
- Csak nehogy elbízd magad...
Aztán a következő fordulókat megint én nyertem. Az utolsó körnél azonban megesett a szívem az egyre elkeseredettebben próbálkozó Frankien – meg hát ugye 8 megnyert körrel már úgy is én voltam a győztes -, úgyhogy hagytam, hagy nyerjen még egyszer.
Viszont ő nem honorálta eléggé a nagyszívűségem, mert miután áthúzta az 5 X-et a lapon, mérgesen fakadt ki.
- A francba!
- Most mi bajod? Te nyertél.
- Jah, össz-vissz kétszer. Te meg nyolcszor – morogta.
- Hát, igen, a jobbak. De én előre szóltam, Frankie!
- Áh, nem érdekel, ez a játék egy nagy büdös buziság.
- Hogyne, tudom én. De a Twizzlerst akkor is megnyertem – mondtam szadista vigyorral.
És hogy én milyen élvezettel fogom előtte elmajszolni a gumicukrokat... Hehhe.
Felálltam a kanapéról és felemelt fejjel, nagy büszkén odalépkedtem a TV-hez, elvettem onnan a nyereményem, majd visszaültem Frankie mellé.
Ismét felöltöttem a szadista vigyorom, és Frank orra előtt felbontottam a Twizzlerst, majd kihúztam belőle az egyik gumicukrot, és nagy élvezettel kezdtem nyalogatni.
- Hmm, de finom – mondtam és leharaptam a gumicukor felét.
Frankie nyálcsorgatva nézte végig, hogy eszem meg az összes gumicukrot, de a világért se mondta volna, hogy adjak neki belőle.
Mikor az utolsó darabot vettem ki a papírjából, meglengettem Frank orra előtt.
- Nézd, Frankie, ez az utolsó darab. Hm, szagold meg, milyen jó illata van!
- Cseszd meg, Mikey! - szólalt meg végre Frank.
Hehe, csak nem haragszik rám?
- Mi a baj, Frankie? Csak nem kérnél belőle egy kicsit?
Nem válaszolt, de a pillantásából egyértelműen látszott, hogy de, nagyon is kérne ő a gumicukorból.
- Na jó, ha nem kérsz, hát nem, majd én megeszem – vontam vállat, és bevettem a számba a cukrot, de a vége kilógott a számból.
Ekkor olyan dolog történt, amire egyáltalán nem számítottam.
Frankie odahajolt az arcomhoz és mohón bekapta a gumicukor lelógó végét. Ennek következtében pedig összeért az ajkunk. És egyiken sem kaptuk el a fejünket. Én a meglepettség miatt, Frank pedig... nos, nem tudom, hogy ő miért nem ült vissza a helyére, miután leharapta a gumicukor felét.
Nagy boldogan megette az édességet, de közben az ajka végig ott volt 1 mm-re az enyémtől.
Aztán miután lenyelte a gumicukrot, rendesen hozzányomta az ajkait az enyémhez, majd elkezdte nyalogatni azt. Én meg a döbbenettől ellenkezni is elfelejtettem. És mivel semmiféle ellenállást nem tanúsítottam, Frankie erőszakosan áttolta a nyelvét a számba, és minden egyes területet felfedezett vele. Hosszan matatott azokon a helyeken, ahol még gumicukor darabokat talált, én pedig egy idő után azon kaptam magam, hogy visszacsókolok.
Ami pedig ennél is jobban meglepett, az az volt, hogy egyre jobban élveztem a dolgot, és ez lassan a nadrágomon is meglátszott.
Aztán egyszer csak Frank kimászott a számból és visszaült a helyére.
Naaaa! Pont most hagyja abba?!
- Mmm, fincsi volt – mondta Frankie, majd megnyalta az ajkait.
Nem tudom, azért csinálta-e, hogy még jobban felhúzzon, de az biztos, hogy sikerült neki.
Ezúttal én támadtam le őt, beleültem az ölébe és szenvedélyesen megcsókoltam. Egy percig sem ellenkezett. Hosszasan csókoltuk egymást, de mivel nekem ez nem volt elég, Frank ajkairól áttértem a nyakára, miközben mozogni kezdtem az ölében.
Ő ezt egy halk nyögéssel jutalmazta, ami engem csak még jobban feltüzelt.
Hátra döntöttem Franket a kanapén és miközben tovább csókolgattam, elkezdtem kigombolni a nadrágját. Aztán lerángattam róla a pólóját, és ajkaimmal áttértem a mellkasára, miközben kezemmel benyúltam a boxere alá és ott kezdtem kényeztetni. Örömmel tapasztaltam, hogy Frank is legalább annyira élvezte az egészet, mint én, ugyanis az ő farka is kezdett keményedni. Emellett pedig folyamatos nyögésekkel reagált a nyelv- és kézmunkámra.
Aztán gondoltam egyet, és egy hirtelen rántással megszabadítottam Franket a rajta maradt ruhadarabtól, majd hasra fordítottam. Gyorsan levettem a saját nadrágom is, majd négykézláb visszamásztam Frank fölé, két kezemmel pedig megemeltem a csípőjét.
Miután kényelmesen elhelyezkedtünk, óvatosan Frankbe hatoltam. Erre ő fájdalmasan nyögött egyet, de én ezzel egy időben ismét kényeztetni kezdtem a farkát, úgyhogy nem sokkal később a nyögései már ismét a gyönyör miatt szakadtak fel belőle.
Ütemesen mozogni kezdtem benne, egyre gyorsabban és gyorsabban.
Frank aztán nem sokkal később a markomba élvezett, és én sem bírtam tovább, lüktető farkam tartalmát beleengedtem Frankbe.
Pár pillanatig még csukott szemmel, lihegve térdeltem fölötte, majd magamhoz öleltem és egy csókot nyomtam a nyakára.
Aztán kicsusszantam belőle, a hátára fordítottam és úgy bújtam hozzá. Egy újabb hosszú és szenvedélyes csókot kaptam tőle. Aztán még egyet. És még egyet.
Aztán mikor megéreztem Frank ismét ágaskodó szerszámát a combomnál, gondoltam egyet, és vigyorogva Frank füléhez hajoltam.
- Remélem, ez kárpótolt a vereséged miatt – suttogtam neki, majd feltápászkodtam a kanapéról, összeszedtem a ruháim, és bementem a fürdőbe.
Éppen megnyitottam a vizet a zuhanyzóban, mikor hallottam, hogy nyílik a szoba ajtaja.
Hátranéztem. Ahogy várható volt, Frankie jött utánam. Ruha nélkül.
Ördögi tekintettel közeledett felém, aztán nekilökött a zuhanyzó falának, és ajkait a számra, kezét pedig a férfiasságomra helyezte.
- Frh...anh..kieh... - nyögtem két csók között. - Gehrardhék... bárhmikor... hazajöhetnekh...
- Hagy jöjjenek – mondta Frank, és zavartalanul folytatta, amit elkezdett.
Én pedig ezután nem ellenkeztem tovább...